ÚTMUTATÓ MAGYARÁZATA 2019.12.27.

AMIKOR A PÁSZTOROK MEGLÁTTÁK ŐT, ELMONDTÁK MINDAZT, AMIT ERRŐL A KISGYERMEKRŐL AZ ANGYALOK HIRDETTEK, ÉS MINDENKI, AKI HALLOTTA, ELCSODÁLKOZOTT, AMIT A PÁSZTOROK MONDTAK NEKIK.( Luk 2,17-18 )Jézus születésének éjszakáján pásztorok tartózkodtak a Betlehem környéki mezőn, őrizték nyájaikat. A karám bejárata előtt meggyújtott tőznél beszélgettek. Betlehemben és azon a vidéken az átlagosnál is nagyobb mértékben folyt a juhtenyésztés: onnan biztosították a jeruzsálemi templom áldozataihoz szükséges juhokat megfelelő számban és az előírt minőségben. Amint a pásztorok virrasztottak, egyszerre nagy világosság törte meg az éjszaka megszokott sötétségét. Megriadva és csodálkozva néztek a hirtelen támadt fényforrás felé: angyalsereget pillantottak meg s azok körül az egyik, nyilván azoknak az angyaloknak a vezetője, hozzájuk lépett. Az ige szerint az Úr dicsősége vette körül a megriadt pásztorokat. Nappali fényben láttak mindent. Amikor az angyalok fejedelme elmondta a pásztoroknak, hogy mi történt: megszületett a Messiás, Dávid városában, ami az egész népnek nagy örömére szolgál. Az a Messiás született meg emberként, akinek az eljövetelére évszázadok óta várt Isten népe. S minden úgy történt, ahogy a próféták megjövendőlték: a Dávid városában, Betlehemben született meg. Az angyalok a legapróbb részletekig elmondták, miről ismerhetik fel a megszületett megváltót: bepólyálva fekszik egy jászolban. Jó, hogy ezt is megmondták előre, mert egyébként a pásztorokat éppen ez a furcsa körülmény tévesztette volna meg, elvégre is, ha Isten emberré lesz, akkor csaknem olyan rendkívül szegényes körülmények között lép be az embervilágba?! A pásztorok nem tudtak felelni az égi híradásra, de az angyal nem is várt tőlük választ. Alighogy elmondta, amit Isten rábízott, már el is tűnt seregével együtt. Látni már nem lehetett őket, de a hangjukat, éneküket jól hallgatták a pásztorok: „Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek és a földön békesség a jóakarat embereiben”, vagyis azokban, akikre Isten kegyelmének a jóakarata kiárad.Az angyalok először Istent dicsőítették, csak azután hirdették az evangéliumot a földi embereknek. Azért Isten az első, mert Belőle, Általa és Rá nézve van minden. Az ének végén a fényesség is eltűnt. Újra sötétség borult a betlehemi tájra. Már csak a pásztortűz parazsa világított a pásztorok előtt és a csillagok felettük. De a pásztorok szívében újfajta tűz gyulladt: megteltek érdeklődéssel és vágyakozással, látni szerették volna a megszületett Megváltót, akiről az angyal beszélt nekik. Abban bizonyosak voltak, hogy nem puszta látomás volt, ami történt, hanem valóságot éltek át. Elindultak hát Betlehem felé és hamarosan rá is találtak arra a helyre, ahol Mária és József tartózkodott a megszületett gyermekkel. Úgy volt minden, ahogy az angyal mondta: a bepólyált kisded a jászolban feküdt. Ez az egyszerű jel elegendő bizonyíték volt a pásztorok számára, hogy elhiggyék, amit Isten a gyermek felől üzent nekik. Letérdeltek a gyermek előtt. Ők voltak az elsők, akik az Üdvözítő előtt hódoltak. Elképzelhető, mit jelentett ez a látvány Mária és József számára. Világos bizonyíték volt ez arra, hogy Isten kezében vannak s egyben hitük próbatételének a végét is jelentette.Ezek az egyszerű betlehemi pásztorok voltak az Újszövetség legelső evangéliumhirdetői: mindent elmondtak a boldog szülőknek, amit nekik az angyal mondott s amit láttak. Amit hallottak, és láttak, azt hirdették.Mária minden szavukat jól megjegyezte, a szívébe véste és egyre forgatta magában. A gyermek jövője még homályosan állt előtte, de megtanulta, hogy türelmesen kell várnia, amíg Isten maga fedi fel a titkokat. Ma is lehet találkozni Jézussal hit által, és lehet Őt egyre jobban megismerni a kijelentett IGÉJE által. Mária mindvégig forgatta szívében a hallottakat és magasztalta az Urat mindenért. Az Úr ígéretei igazak és ami még nem teljesedett be egesz bizonyos, hogy be fog. A kérdés az forgatom e szívemben az Úr Igéjét, és hiszenóm é azt? Mert, aki hiszi, az látni fogja Őt, mint a pásztorok! Kívánom, hogy ezt a betlehemei csodát, Isten hozzánk lehajoló szeretetét minél többen megtapasztalhassuk! Ámen