A Szent Biblia olvasói.

Útmutató magyarázat,,( Kedd )

3 hónapja | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás

2024.01.16. ÚTMUTATÓ MAGYARÁZATA!

MERT NEM A SZOLGASÁGNAK LEKÉT KAPTUK , HOGY ISMÉT FÉLJETEK, HANEM A FIÚSÁG LELKÉT KAPTÁTOK, AKI ÁLTAL KIÁLTJUK ”ABBÁ ATYÁM.” ( Róma 8:15)

Isten Lelke felszabadít a Vele való szoros közösségre. „ABBÁ ATYÁM” olyan közeli megszólítás, amiben mély kötődés, egybetartozás van. Isten felszabadít a félelemtől. Határozott célja Istennek, hogy a fiúság Lelkének a birtokosai legyünk hit által. Róma 8 rész nagyon alaposan kifejti a szabadítás útját. Nézzük meg együtt, A Róma 8,1-39 KERESZTÉNY ÉLET A LÉLEKBEN. A 8. fejezet a levél eddigi részének a csúcspontja. Különösen is a 7,24-ben megfogalmazott kérdésre válaszol: "Ki szabadít meg...?" Amire jön a válasz, ami ez „Nincsen azért immár semmi kárhoztatásuk azoknak, akik Krisztus Jézusban vannak, kik nem test szerint járnak, hanem Lélek szerint.” A szabadító a Lélek (ez a szó eddig ötször fordult csak elő, ebben a fejezetben viszont huszonkilencszer olvasható), AKI NEM MÁS, MINT A FELTÁMADT KRISZTUS KÖZTÜNK JELEN LEVŐ EREJE ÉS HATALMA.
Emberi képviselet Krisztusban jelent meg, ezért általa mondhatjuk mi is „ABBÁ ATYÁM” Isten nélkül élők szemben álló erőterekről, hatalmi viszonyokkal küzdenek a test és a lélek folyton egymás ellen harcolnak. A test a földhözragadt embert jelenti, aki segítség nélkül maradt, csak saját képességeire számíthat. A Lélek a ÉN-magával eltelt ember csak olyan életet élhet, amely a halálba vezet, az Istentől való teljes elidegenedéshez. Az ilyen embernek nincs szüksége Istenre, nem veti alá magát az isteni törvénynek, nem engedelmeskedhetik Istennek, és nem tud neki tetszően élni. Az éltető Lélek vezérelte ember rátalál mind az életre, mind a békére. Isten bennünk lakó Lelke, aki feltámasztotta Jézust, végül minket is fel fog támasztani a feltámadáskor. A szenvedés természetesen nem vethető össze a dicsőséggel, azzal az Isten életében való bensőséges részesedéssel, amely minden hívőre vár. Három tanúságtétel ad bizonyosságot számunkra ennek a dicsőségnek a nagyságáról: a teremtésé (19-22. vers), a hívőké (23-25), és a Léleké (26-30). Isten alávetette a teremtést a hiábavalóságnak: a teremtés képtelen elérni célját. De meghagyta a remény szikráját, és ezért minden teremtmény sóhajtozik, várva a káosz végleges megszűnését, valamint a teljességnek és épségnek a helyreállítását. Mi hívők is bízó reménnyel és türelmes kitartással várakozunk önmagunk (a testünk) végső és végleges megváltására Az ígéret a miénk, a kijelentés pedig az Úré. MERT NEM A SZOLGASÁGNAK LEKÉT KAPTUK , HOGY ISMÉT FÉLJETEK, HANEM A FIÚSÁG LELKÉT KAPTÁTOK, AKI ÁLTAL KIÁLTJUK”ABBÁ ATYÁM.” Legyen élő közösségünk Istennel, és hívjuk őt segítségül, hogy ne maradjunk erőtlenek és a félelem ne uralkodjon rajtunk. Isten felszabadított minket a jóra és azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön. Ma is várja, hogy igazán megismerd az ő szeretetét és kegyelmét, mert Atyaként akar rólad gondoskodni itt a földön, és egykor majd odaát is. Ámen

Címkék: varga zoltánné.