2021.03.01. EVANGÉLIKUS ÚTMUTATÓ MAI EGYIK IGÉJE ÉS MAGYARÁZATA!

ÉS SENKI NE A MAGA HASZNÁT NÉZZE, HANEM MINDENKI A MÁSOKÉT IS.( Filippi 2,4 )

Pál apostol Filippiben sok kaland közepette volt jelen a gyülekezet formálódásában. Pál jelenlétében sokan engedelmeskedtek az igének, és indultak Jézus követésére. De aztán, amikor továbbutazott, és a távolról követte a gyülekezet életét, akkor tapasztalta, hogy mintha minden lelassult volna. S valamikor Kr.u. 60 tájban – a feltételezések szerint – a római fogáságából írja ezeket a szavakat. Távollétében azt tapasztalja, hogy az a közösség, amely odaadóan, és lelkesen követte az evangéliumot, mintha ellankadt volna. Bátorításra szorul, de ma minket is bátorít. Nézzük meg együtt az írott ige környezetét, ahogy kezdi Pál apostol a levelet...Fil 2,12-13.Szeretteim, ahogyan mindenkor engedelmeskedtetek, nem csupán jelenlétemben, hanem sokkal inkább most, távollétemben is, FÉLELEMMEL és RETTEGÉSSEL MUNKÁLJÁTOK ÜDVÖSSÉGETEKET, MERT ISTEN AZ, AKI MUNKÁLJA BENNETEK MIND AZ AKARÁST, MIND A CSELEKVÉST AZ Ő TETSZÉSÉNEK MEGFELELŐEN. Mire nézve kell FÉLELEMMEL ÉS RETTEGÉSSEL cselekednünk, engedelmeskednünk? Az ÜDVÖSSÉGÜNK a kérdés. Mert elveszíthetjük? Attól kell rettegnünk, hátha mégsem lesz a miénk az üdvösség? De hisz így van írva: "Aki hisz a Fiúban - örök élete van..." Ján 5:24. Akkor hát mitől kell FÉLNÜNK, RETTEGNÜNK? Nem tudjuk, se megszerezni, se kiérdemelni, hit által, kegyelméből kapjuk. Mi van ránk bízva, minek a felelőssége terhel minket? MERT ISTEN AZ, AKI MUNKÁLJA BENNETEK MIND AZ AKARÁST, MIND A VÉGHEZVITELT AZ Ő JÓTETSZÉSÉBŐL.Isten az aki szeretettel munkálkodik a hívő ember életében, ezért hangzik a biztatás, hogy velünk jóságos az Úr, én sem legyek önző. Figyeljek a másikra, a mellettem előkre. Egymás hite által növekedhetünk hitben és a kegyelemben. Ne felejtsük el, hogy mi hogy kaptuk, és honnan indultunk. A gőgős, írígy szív nem tud megalázkodni. Nem tud szeretettel lehajolni a másik felé. Mindig csak magára gondol az ilyen.Nagy nyomorúság ez annak, mert nem marad büntetlenül. Mitől kéne félnünk és rettegnünk? Testvér, Isten munkálkodik ma is a te életedben is. Ő adni akar, de tenni is kell érte! Ha, eldöntöttem és szeretném azt a felűról való jót, Isten kimunkálja az akarást bennünk az Ő jó kedvéből. Micsoda nagy lehetőség bejárni különböző életutakat az Úrral. Tele van meglepetéssel, és a folyamatos munkaterület hihetetlenül izgalmas.Mihez ragaszkodunk? Hol tartunk az Istenhez vezető úton? A mindenáron való nyerni akarás, az üdvösségről való tudás igazolt volta, avagy az ujjongó szeretet húz minket Isten felé? Megelégszünk a látszatokkal, azzal, ami láthatóvá lehet mások szemében, vagy a Szentlélek világossága által olvassuk, halljuk, szóljuk az igét az ÉLET BESZÉDÉT? De ha azt, ha megtapasztaljuk, amit Jézus ígért, hogy velünk lesz minden napon. És felébreszti bennünk a vágyat, hogy akarjuk a magokat is, azt a jó magot, amelyet éppen ő ad nekünk, hogy elvessük és gondozzuk és öntözzük, hogy aztán a növekedést Ő adhassa! Mert Ő munkája az akarást, és a cselekvést, de akarnod kell. Dönteni kell, hogy marad minden a regi önző életemben, vagy végre elkezdődhet valami egészen új. Engedjuk, hogy a Krisztus Szentlelke egészen megújitsa szívünket, hogy ne csak a magam javát nézzem, hanem a másikét is, aminek mindig meg lesz a jutalma, már itt a földön, hisz akkor lesz békességem, könyörületes szívem, és élő reménységem az Úr aldásaira. Önmagunktól, mi nem tudunk megváltozni. De Krisztusból fakad minden, és ezért neki lehetünk hálásak, hisz jót készít az övéinek ma is. Ne hiába legyen az Ő jósága a kereszthalála az életemben!Ámen.