Újjászületés

A legtöbb, magát kereszténynek valló egyén számára ismerősen hangzik az a bibliai tantétel, miszerint az embereknek újjá kell születniük. Az már kevésbé ismeretes, hogy mi is valójában az újjászületés, és mi megy végbe az egyénben, amikor ez megtörténik. Krisztus tanításai ezzel a témával kapcsolatban elsősorban a János 3:1-21 verseiben vannak lejegyezve. Ezekben a szövegrészekben jó néhány fontos tanítás tömörül.

János 3:1-21 1 Volt a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, ki elöljáró volt a zsidóknál. 2 Ez Jézushoz ment éjjel és megszólította: "Rabbi, tudjuk, hogy Istentől jöttél tanítónak! Hiszen senkinek sincs hatalmában, hogy ezeket a jeleket tegye, csak ha Isten van vele." 3 "Bizony, bizony ezt mondom neked – felelte neki Jézus –, hogy senki sem láthatja meg Isten királyságát, ha felülről nem születik." 4 "Hogy születhetik egy ember, ha vén – kérdezte tőle Nikodémus. – Vajon bemehet ő az anyja méhébe, és másodszor születhetik?" 5 Jézus ezt felelte: "Bizony, bizony azt mondom néktek, hogy ha valaki vízből és Szellemből nem születik, nem mehet Isten királyságába be. 6 Ami húsból született, az hús, és ami Szellemből született, az szellem. 7 Ne csodáld, hogy azt mondtam néked, hogy felülről kell születnetek. 8 A Szellem odafúj, ahová akar. Hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jő és hová megy: Így van mindenkivel, aki Szellemtől született." 9 Nikodémus megszólalt és megkérdezte: "Hogy történhetnek meg ezek?" 10 - "Te Izráel tanítója vagy - felelte Jézus - és nem tudod ezeket? 11 Bizony, bizony azt mondom neked, hogy amit tudunk, azt beszéljük, és amit látunk, arról teszünk bizonyságot. A tanúságtételünket nem fogadjátok el. 12 Ha földieket szóltam néktek és nem hiszitek, hogy fogtok hinni, ha mennyeieket szólok nektek? 13 Senki sem jutott fel a mennybe, csak, aki a mennyből szállt alá: az embernek Fia. 14 Mint ahogy Mózes is felemelte a kígyót a pusztában, úgy kell az ember Fiának is felemeltetnie: 15 Hogy örök élete legyen mindenkinek, aki hisz. 16 Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy senki el ne vesszen, aki őbenne hisz, hanem örök élete legyen. 17 Mert az Isten nem azért küldte a Fiút a világra, hogy elítélje a világot, hanem, hogy rajta keresztül megmentse a világot. 18 Az, aki benne hisz, nem kap ítéletet, aki nem hisz, már ítélet alatt van, mert nincs hite az Isten egyszülött Fiának nevében. 19 Az ítélet pedig ebben áll: A világosság a világra érkezett, de az emberek inkább szerették meg a sötétséget, mint a világosságot, mert a tetteik rosszak voltak. 20 Mindenki gyűlöli a világosságot, aki hitványságokat cselekszik, és nem jön a világosságra, hogy tettei rá ne bizonyuljanak. 21 Aki ellenben az igazságot cselekszi, világosságra megy, hogy tetteiről nyilvánvalóvá legyen, hogy Istenben tette őket."

1. Az újjászületés nélkül senki nem kerülhet be Isten országába

Ez a kijelentés azt jelenti, hogy a csak fizikailag, illetve testileg megszületett ember nem örökölheti Isten országát, ebben az állapotban lehetetlen bejutni oda.

1Korintus 15:50 Ezt pedig azért mondom el testvéreim, mert hús és vér Isten királyságát nem örökölheti, sem a romlás nem örököl romolhatatlanságot.

Tehát az ember az elbukott, gonosz és igazságtalan (testi) állapotában nem örökölheti Isten országát.

1Korintus 6:9-10 9 Vagy nem tudjátok, hogy igazságtalanok Isten királyságát nem fogják örökölni? Ne tévelyegjetek! Sem paráznák, sem bálványimádók, sem puhányok, sem férfifertőzők, 10 sem tolvajok, sem kapzsik, sem iszákosok, sem szitkozódók, sem ragadozók Isten királyságát örökölni nem fogják.

Mindezek a bűnös testi ember kívánságai és cselekedetei, amelyektől meg kell válnunk, hogy elnyerjük Isten országát. Vagyis nemcsak a test, hanem a testi szellemiségű ember sem kerülhet be Isten országába. A Galatákhoz írt levél szintén felsorolja a testi ember vonásait, jellemzőit.

Galatákhoz 5:19-26 19 A hús tettei pedig nyilvánvalóak, ilyenfélék: paráznaság, tisztátalanság, kicsapongás, 20 bálványimádás, varázslás, ellenségeskedés, civakodás, féltékenység, indulatoskodás, veszekedések, meghasonlás, versengések, 21 irigykedés, részegeskedés, lakmározás és az ezekhez hasonlók. Akik ilyesmiket tesznek – előre megmondom nektek, mint ahogy már előre meg is mondtam –, Isten királyságát nem fogják örökrészül kapni.22 A Szellemnek gyümölcse ellenben: szeretet, öröm, békesség, hosszútűrés, jóságosság, derékség, hűség (hit), 23 szelídség, önuralom. Az ilyenek ellen nincs törvény. 24 Azok, akik a Krisztus Jézuséi, a húst szenvedélyeivel és kívánságaival együtt megfeszítették. 25 Ha a Szellem életet ad nekünk, úgy is járjunk, ahogy a Szellem ösztökél. 26 Ne vágyódjunk üres tekintélyre, ne legyünk egymással szemben kihívók, ne irigykedjünk egymásra.

A hitet csakis a Szellem által vagyunk képesek megélni és gyakorolni. Ezért az újjászületésnek szellemileg kell megtörténnie, tehát egyáltalán nem lehet fizikai illetve testi vonatkozású. Pontosan ez okból hasonlította Krisztus a szélhez, ami nem látható. A Héb. 6:12 rámutat arra, hogy ez végeredményben olyan folyamat, ahol örökségünket a hit által nyerjük el, követve azok példáját, akik szintén hittel és türelemmel lettek örökösei az ígéreteknek.

Vannak szervezetek, akik bár nem fogadják el a hierarchikus, világi kereszténység tanításait, de maguk is félreértik a választottakra ruházott felelősséget, különösen azt az aspektusát, hogy buzgón és teljes odaadással kell a hitünk által cselekedni, élni. A korai egyház nem volt hierarchikus felépítésű, bár nagyon jól szervezett volt, ahol a tagok önfeláldozó odaadással szolgáltak a hitben és egymás felé. Vannak egyének, akikben előítéletek alakultak ki a szolgálatok vagy akár a szervezettség felé, mert előtte valamely hierarchikusan felépített szervezetben szellemileg vagy elnyomták, vagy olyan feladatokkal terhelték őket, amelyek csak az emberi szervezet céljait szolgálták. Ez a fajta túlzott tartózkodás azonban szintén hibákba sodorja az embert. Az újjászületés ugyanis azt jelenti, hogy újjászülettünk a hit munkájának végzésére, együtt, szervezetten azokkal, akik szintén újjászülettek, és ennek a munkának a részesei az egyházban, Krisztus testében. Bár az egyház nem hierarchikus felépítésű, de ez nem azt jelenti, hogy nem kell szervezettnek és fegyelmezettnek lenniük, egy olyan testületben, amelyet eleve az Isten morális törvényei vezetnek. Igen, eljön majd annak is az ideje, amikor senki nem dolgozhat a hitért (Ján. 9:4), de addig az időig végeznünk kell a ránk bízott munkát. Egy katona kötelessége az, hogy szervezett körülmények között küzdjön és harcoljon hazája érdekeiért. Izrael szellemi harcban áll a Messiás eljöveteléig, aki majd véglegesen alávet magának minden nemzetet. Nem kerülhetjük el sem a harcokat, sem a munkákat, amelyek Isten országáért folynak, mert azt csak egy öncélú és fegyelmezetlen katona teszi meg.

Az 1Péter 3:8-9 versei rámutatnak a szellemiségre, amelyben együtt kell működnie a hívőknek, azoknak, akikben beteljesednek a János 3:21-ben elmondottak.