Jézus csodái
Lázár feltámasztása 5. rész
(János 11, 1-54)

"Amikor Jézus ezt meghallotta, ezt mondta: Ez a betegség nem halálos, hanem az Isten dicsőségét szolgálja, hogy általa megdicsőüljön az Isten Fia." Ezt a mondást a küldöttnek címezte, hogy vigye el azokhoz, akik küldték (lásd: 40. vers, ahol Krisztus az ő "Nem mondtam e neked?" kérdéssel utal Mártára ugyanezekkel a szavakkal). Ezek a szavak szándékosan titokzatosak, és erősen megpróbálták a nőtestvérek hitét. Mire a küldött visszavitte az üzenetet, Lázár már halott volt. Ezért bizonyára nagyon megzavarta őket a boldogabb reménységnek ez az üzenete. Vajon becsapta őket mennyei barátjuk? Vagy Ő maga is becsapottá lett? Miért nem zárt ki minden balszerencsét azzal, hogy maga megy oda. Vagy ha nem megy, akkor mondja azt a szót, ami éppen olyan eredményes közelből, mint távolból, hogy meggyógyítsa őt (Máté 8,13; János 4,50). Sok más isteni ígéret olyannak tűnt pillanatnyilag, hogy teljesen kudarcot vallott, és ez azért van, mert álmodni sem merünk az isteni szeretet és isteni hatalom forrásairól, és ezekre még emberi korlátozottságokat is helyezünk. Úgy volt ezzel az üzenettel is - zavarba ejtő talány volt mindaddig, amíg az esemény világossá nem vált. Még most is Jézus szemében, Aki látta a véget a kezdetnél, hogy az a betegség "nem volt halálos". Ezt is el kell ismerniük, amikor a sír és a halál kapuján át testvérüknek be kellett lépnie egy magasabb rendű életbe, ami eddig ismeretlen volt. Ezért bizalommal feltételezhetjük, hogy egy magasabb rendű élet "volt" az amibe Lázár került. Betegsége "Isten dicsőségét szolgálta". Ebben a dicsőségben benne volt saját szellemi lényének tökéletesedése, mint ahogy kétségtelenül tökéletessé vált életének e csodálatos krízise által. Mégis mindez, ami annyira érte történt, újabb jelzése volt Krisztus dicsősége fokozatos kinyilatkoztatásának a Gyülekezet és a világ előtt. Isten Fia először megdicsőült Lázárban és aztán "rajta és általa" a világban. Hasonlítsuk össze a pontos párhuzammal: János 9, 2-3. Ámen!

össze a pontos párhuzammal: János 9, 2-3. Ámen!