2017. május 20. – Szombat

Búcsúbeszédében Jézus így szólt övéihez: „Ha a világ gyűlöl titeket, tudjátok meg: engem előbb gyűlölt. Ha a világból volnátok, szeretne titeket a világ, mint övéit. De ti nem vagytok a világból, mert kiválasztottalak titeket a világból; ezért gyűlöl benneteket a világ. Emlékezzetek vissza tanításomra: nem nagyobb a szolga uránál! Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak. Ha az én tanításomat megtartották, a tiéteket is megtartják. Mindezt miattam teszik veletek, mert nem ismerik azt, aki küldött engem.”

Jn 15,18-21

Elmélkedés:

A bűnös ember gyakran gyűlölettel tekint az igazakra, mert zavarja őt, hogy a másik ember tud tisztességesen élni, ő viszont nem. A Bibliában számos példát találunk erre, amelyek közül talán a próféták esetei a legszembetűnőbbek. Őket Isten azért küldi, hogy szavukkal vagy egyszerűen csak a puszta létükkel figyelmeztessék az embereket arra, hogy elhagyták a törvények útját, és térjenek vissza Istenhez. A próféták elleni gyűlölet odáig fajult, hogy az életükre törtek. Ugyanez lett a sorsa Jézusnak is, aki igaz Istenként jött a világba azzal a küldetéssel, hogy megmutassa a bűnösöknek az Istennek tetsző életet. Az evangéliumokban több helyen is találkozunk azzal, hogy nem mindenki hallgatja hittel és fogadja el Jézus tanítását. Vannak olyanok, akik nem ismerik fel Krisztusban a világosságot, mert jobban szeretik a sötétséget, s nem akarják az igaz Istent megismerni. Vannak emberek, akik elfordulnak tőle, s nem hallgatják tovább, sőt olyanok is, akik nyíltan szembefordulnak vele és a vesztét akarják. 
Akik Jézust követik, az ő sorsában részesednek és magukra vonják a világ gyűlöletét. Ezzel kapcsolatban mondja az Úr a mai evangéliumban: „Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak.” Erre azonban nem válaszolhatunk gyűlölettel, mert hisszük, hogy egyedül a szeretet képes legyőzni a felé irányuló rosszat. Vállalom-e ugyanazt a sorsot, amiben az Úrnak része volt?