2023. augusztus 26. – Szombat

Evangélium

Egy alkalommal Jézus e szavakkal fordult a néphez és tanítványaihoz: Mózes tanítószékében az írástudók és a farizeusok ülnek. Tegyetek meg és tartsatok meg ezért mindent, amit mondanak nektek, de tetteikben ne kövessétek őket, mert tanítják ugyan, de maguk nem teszik azt. Súlyos, sőt elviselhetetlen kötöznek össze és helyeznek az emberek vállára, de maguk egy ujjal sem hajlandók mozdítani rajta. Amit tesznek, azért teszik, hogy lássák őket az emberek. Szélesre szabják imaszíjukat, és köntösükön megnagyobbítják a bojtokat. Vendégségben szeretnek a főhelyekre ülni, a zsinagógában pedig az első székekbe. Elvárják, hogy az emberek köszönjenek nekik a főtereken és hogy rabbinak, azaz mesternek szólítsák őket. Ti ne hívassátok magatokat Mesternek, mert egy a ti Mesteretek, ti ​​pedig mindnyájan testvérek vagytok. De Atyának se hívjatok senkit a földön, mert egy a ti Atyátok, a mennyei. És Tanítónak se hívassátok magatokat, hisz egy a ti Tanítótok: Krisztus. Aki a legnagyobb köztetek, az legyen a többi szolgája. Aki önmagát magasztalja, azt megalázzák, és aki önmagát megalázza, azt felmagasztalják.
Mt 23,1-12

Elmélkedés

Az előzményekben vitákat kezdeményező írástudókról és farizeusokról mondja el Jézus a véleményét. Elismeri vallási buzgóságukat és a törvényekben való jártasságukat, ezzel rámutatnak bűnükre, vallásosságuk felszínességére és képmutatásukra. Az Úr szavait egyaránt értelmezhetjük kemény vádbeszédnek, szigorú figyelmeztetésnek vagy jószándékú felhívásnak életük megváltoztatására. A bevezetés szerint szavait a néphez és saját tanítványaihoz intézi, de mégsem arról van szó, hogy negatív ítéletet mondjon a farizeusokról és az írástudókról a hátuk mögött, hiszen a fülük hallatára is hasonlókat szokott megfogalmazni. Mindez azért is igaz, mert a nép sorában lehettek olyanok, akik e vallási csoportokhoz tartoztak, tehát ők is hallották a nyílt véleményt.
Jézus úgy beszél az ószövetség tehát népének hivatalos képviselőiről, a régi idők vallási vezetőiről, a zsinagóga népéről, az elmúlt idők közösségéről, hogy pozitív üzenetet mondjon az újszövetség most alakuló népéhez, a születő Egyház tagjaihoz, az új korszak közösségéhez. Figyelmeztetés ez abban az értelemben, hogy az ő közösségéhez tartozók ne kövessék el ugyanazokat a hibákat és bűnöket, és ne essenek a látszatvallásosság csapdájába. Mivel a külsőségekben megnyilvánuló, de valójában kiüresedett vallásgyakorlat minket is fenyeget, ezért az Úr szava mindannyiunknak szól.