2017. február 11. – Szombat

Egy alkalommal ismét nagy tömeg vette körül Jézust. Mivel nem volt mit enniük, odahívta tanítványait, és így szólt hozzájuk: „Sajnálom a népet. Már harmadnapja kitartanak mellettem, és nincs mit enniük. Ha pedig étlen bocsátom haza őket, kimerülnek az úton, hiszen többen közülük messziről jöttek.” Tanítványai így feleltek: „Honnan vehetnénk itt a pusztában annyi kenyeret, hogy mind jóllakjanak?” Jézus ekkor megkérdezte tőlük: „Hány kenyeretek van?” Azt felelték: „Hét.” Akkor meghagyta a népnek, hogy telepedjék le a földre. Majd fogta a hét kenyeret, hálát adott, megtörte és odaadta tanítványainak, hogy osszák szét. Szét is osztották a nép között. Volt néhány kisebb haluk is. Azokat is megáldotta és meghagyta, hogy osszák szét. Ettek, és jól is laktak. Aztán felszedték a maradékot: hét kosár telt meg vele. Mintegy négyezren voltak. Azután elbocsátotta őket. Maga pedig tanítványaival hajóba szállt, és Dalmanuta környékére ment.

Mk 8,1-10

Elmélkedés:

Márk evangéliumában két kenyérszaporítási esetről olvashatunk. Az elsőt (vö. Mk 6,35-43) nem olvassuk a hétköznapok rendjében, de a másodikat igen, a mai napon. Ez utóbbi csoda pogányok lakta vidéken, feltehetően a Genezáreti-tó keleti partján történt. Az első kenyérszaporítás alkalmával a tanítványok szólnak Jézusnak a kialakult helyzetről, és kérik őt, hogy bocsássa haza a népet, hogy mindenki szállást és élelmet keressen magának (vö. Mk 6,36-37). Jelen esetnél viszont az Úr veszi észre a nép szükségletét, ő vázolja fel tanítványainak a problémát, tehát ő a kezdeményező. Ezt követően várja, hogy tanítványai valamiféle javaslatot tegyenek a helyzet megoldására, de ők inkább csak tehetetlenségükről beszélnek. Itt nem egészen világos számunkra, hogy ha korábban már egyszer megtapasztalták Jézus kenyérszaporítási képességét, akkor most miért nem gondolnak rögtön arra, hogy mesterük újra tehet egy ilyen csodát? Egyes szentírástudósok azzal magyarázzák ezt, hogy talán csak egy kenyérszaporítás történt, de a szóbeli hagyományban és igehirdetésben annak kétféle változata maradt fenn, és Márk evangélista külön esetként rögzítette azokat. Ez a feltételezés azonban a helyszín, a jelenlévők létszáma és a körülmények miatt nem biztos. 
Mindenesetre figyeljünk oda a jelenet egyik mozzanatára, miszerint a tanítványok közreműködését kéri a kenyerek szétosztásához, amely a mindenható Isten ajándéka. Uram, add meg nekünk a mindennapi testi és lelki kenyeret!