2021. március 13. – Szombat

Evangélium

Abban az időben az elbizakodottaknak, akik magukat igaznak tartották, másokat pedig megvetettek, Jézus ezt a példabeszédet mondta: „Két ember fölment a templomba imádkozni, az egyik farizeus volt, a másik vámos. A farizeus megállt, és így imádkozott magában: Istenem, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember, rabló, igazságtalan, házasságtörő, mint ez a vámos is. Kétszer böjtölök hetenként, és tizedet adok mindenből, amim van. A vámos pedig távolabb állt meg, és a szemét sem merte az égre emelni, hanem a mellét verve így szólt: Istenem, légy irgalmas nekem, bűnösnek! Mondom nektek, hogy ez megigazultan ment haza, amaz viszont nem. Mert mindazt, aki magát felmagasztalja, megalázzák, aki pedig megalázza magát, azt felmagasztalják.”
Lk 18,9-14

Elmélkedés

Jézus tanításának egyik jellegzetessége a példázatok használata. Sokszor érezzük, hogy történetei nem a képzelet szüleményei, nem kitalált esetek, hanem a valóságban is megtörténhettek. A mai történetet olvasva is ezt érezzük. Bár a bevezetés szerint a mi Urunk itt is egy példabeszédet mond, mégis nyugodtan állíthatjuk, hogy ez egy megtörtént eset, aminek ő vagy bárki más is szemtanúja lehetett a templomban. Egészen életszerű ugyanis, hogy valaki büszkélkedve, önmagát dicsérve, vallási cselekedeteit érdemként felsorolva áll Isten elé, ami aligha nevezhető imádkozásnak, míg egy másik ember alázatosan, bűneit beismerve és megbánva fordul Isten felé.
Jézus tanításának egy másik jellegzetességét is megfigyelhetjük ebben a történetben, mégpedig azt, hogy ez egy fekete-fehér történet, amelyben egyértelműen eldönthető a hallgatóság számára, hogy mi a jó, azaz követendő, és mi a rossz, tehát az elvetendő magatartás. Nincsenek elmaszatolva a szereplők, nincsenek tologatva a határok, hanem élesen és egyértelműen mutatkoznak meg a szereplők benső szándékai. Bár sokaknak ez manapság nem tetszik, de itt nincs szó középszerűségről és semlegességről, és éppen emiatt érezzük magunkat megszólítottnak és emiatt állunk választás előtt. Kinek a példáját követem? A büszkélkedő farizeusét vagy a bűneit megbánó vámosét?