2019. november 23. – Szombat

Evangélium

Abban az időben: Odajárultak Jézushoz néhányan a szadduceusok közül, akik azt tartják, hogy nincs feltámadás, és megkérdezték tőle: „Mester! Mózes meghagyta nekünk: Ha valakinek meghal a testvére, és asszonyt hagy maga után, gyermeket azonban nem, akkor a testvér vegye el az özvegyet, és támasszon utódot testvérének. Volt hét testvér. Az első megnősült, aztán meghalt utód nélkül. Az asszonyt elvette a második, aztán a harmadik, majd sorra mind a hét. De mind úgy halt meg, hogy nem maradt utód utána. Végül az asszony is meghalt. A feltámadáskor vajon kié lesz az asszony? Hisz mind a hétnek felesége volt.”
Jézus ezt válaszolta nekik: „A világ fiai nősülnek és férjhez mennek. Akik pedig méltók rá, hogy eljussanak a másik világba és a halálból való feltámadásra, nem nősülnek, s nem is mennek férjhez. Hiszen már meg se halhatnak többé, mert az angyalokhoz hasonlítanak, és az Istennek a fiai, mert feltámadtak. Arról, hogy a halottak feltámadnak, már Mózes is beszélt a csipkebokorról szóló részben, ahol az Urat Ábrahám Istenének, Izsák Istenének és Jákob Istenének nevezi. Isten azonban nem a holtaké, hanem az élőké, hiszen mindenki érte él.” Erre néhány írástudó megjegyezte: „Mester, helyesen válaszoltál.” Nem is mertek többé tőle semmit sem kérdezni.
Lk 20,27-40

Elmélkedés

Az evangéliumokban sokszor találkozunk a farizeusokkal, akik Jézus törvényértelmezésében és tanításában szoktak hibát keresni, ezért vitákat kezdeményeztek vele. Most nem ők, hanem a korabeli másik vallási csoport tagjai, a szadduceusok fordulnak Jézushoz. Ők azért nem fogadták el a túlvilági életet és az ember feltámadását, mert erről nincs szó Mózes könyveiben, hanem csupán későbbi ószövetségi könyvekben szerepel. Kérdésüket egy kitalált történettel vezetik be, amely szerint hét testvér sorban feleségül veszi ugyanazt az asszonyt. A zsidó törvények szerint, ha egy férj úgy halt meg, hogy nem született gyermeke feleségétől, akkor testvérének kellett feleségül vennie az asszonyt. Nehezen elképzelhető, hogy a gyakorlatban is előfordult olyan eset, amikor sorban hét testvér is meghalt volna gyermek nélkül. Kérdésük így hangzik: „A feltámadáskor vajon kié lesz az asszony?”
Válaszában Jézus az élők Istenéről beszél. Minden ember neki köszönheti életét és a földi élet után mindenki eljut hozzá az örökkévalóságba, mégpedig nem a halottak jutnak oda, hanem az élők, mert Isten mindenkinek új életet ad a feltámadás által.
A feltámadásba vetett hit és az örök boldogság reménye értelmet ad életünknek és törekvéseinknek. Ennek a fényében a halált is másként látjuk, nem mint megsemmisülésre, hanem mint az örök életre való átmenetként tekintünk rá.