2018. február 28. - Szerda

   Jézus Jeruzsálembe indult. Útközben magához hívta tizenkét tanítványát
   és bizalmasan közölte velük: "Most fölmegyünk Jeruzsálembe. Ott az
   Emberfiát a főpapok és írástudók kezére adják, halálra ítélik, majd
   kiszolgáltatják a pogányoknak, megcsúfolják, megostorozzák és keresztre
   feszítik, de harmadnapra feltámad."
   Ekkor odalépett hozzá a Zebedeus-fiúknak (Jakab és János apostoloknak)
   anyja, fiaival együtt, és leborult előtte, hogy kérjen valamit. Jézus
   megkérdezte tőle: "Mit kívánsz?" Ő azt felelte: "Intézd úgy, (Uram,)
   hogy az én két fiam országodban melletted üljön: az egyik jobbodon, a
   másik pedig bal oldaladon." Jézus így válaszolt nekik: "Nem tudjátok,
   hogy mit kértek. Készek vagytok-e arra, hogy kiigyátok azt a kelyhet,
   amelyet nekem ki kell innom?" "Készek vagyunk!" - felelték. Jézus erre
   így folytatta: "A szenvedések kelyhét velem együtt kiisszátok majd. De
   hogy ki üljön mellettem jobb és bal felől, azt nem én döntöm el. Azok
   ülnek majd ott, akiket mennyei Atyám erre kiválasztott."
   Amikor a többi tíz (apostol) ezt meghallotta, méltatlankodni kezdett a
   testvérpár viselkedése miatt. Jézus magához hívta őket, és így szólt
   hozzájuk: "Tudjátok, hogy a pogányoknál hogyan hatalmaskodnak a vezető
   emberek: akinek nagyobb a rangja, érezteti a hatalmát. Nálatok ne így
   legyen! Aki köztetek nagyobb akar lenni, legyen a szolgátok! És aki
   első akar lenni, legyen a cselédetek! Az Emberfia sem azért jött, hogy
   neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon másoknak, és odaadja életét
   váltságul mindenkiért."
   Mt 20,17-28
   Elmélkedés:
   Jakab és János apostol azt kéri az Úrtól, hogy Jézus uralmának
   beköszöntekor majd ők ülhessenek mellette jobb és bal oldalon. A kérés
   a Messiás uralkodására vonatkozó korabeli elképzelésekből fakad,
   miszerint az eljövendő Messiás földi királyságot fog létrehozni. A
   jelenet azt bizonyítja, hogy még a Jézushoz legközelebb álló
   tanítványok, az apostolok is csak lassan értik meg, hogy Mesterük nem
   evilági uralomra törekszik.
   Az uralkodás vágya helyett Jézus a következőt tanácsolja: "Aki köztetek
   nagyobb akar lenni, legyen a szolgátok!" A Szentírásban a szolgálat
   kétféle értelemben szerepel. Egyrészt jelenti a rabszolgaságot, amikor
   valaki kényszerűségből, alávetettségből a másik embert szolgálja.
   Ugyanakkor van egy pozitív értelme is, amikor valaki Istennek szolgál,
   illetve embertársait szolgálja, mert bennük Jézust látja és tiszteli.
   Ez is magában foglalja azt, hogy Isten nagyobb az embernél, de mégsem
   jelent megalázottságot, kiszolgáltatottságot és kényszert sem. Istennek
   önként, szabadon szolgálunk, mert felismerjük azt, hogy a mi
   szolgálatunk, a mi közreműködésünk által akar segíteni az embereken.
   Jézus maga is szolga volt, megváltásunk szolgálója, aki
   engedelmeskedett a mennyei Atyának. Szolgálatát szeretetből végezte,
   áldozatát önként hozta. Szolgálata így vált értékessé, így eredményezte
   üdvösségünket. Tanuljuk meg az Úrtól a szolgáló lelkületet!