2017. szeptember 6. - Szerda

   Kafarnaumi tartózkodása idején Jézus a zsinagógából jövet betért Simon
   (Péter) házába. Simon anyósa éppen magas lázban szenvedett. Mindjárt
   szóltak is neki az érdekében. Jézus a beteg fölé hajolt, parancsolt a
   láznak, és a láz megszűnt. A beteg azonnal fölkelt, és szolgált nekik.
   Napnyugtakor mindnyájan odavitték Jézushoz a betegeket, akik különféle
   bajokban szenvedtek. Mindegyikre rátette kezét, és meggyógyította őket.
   Sokakból gonosz lelkek mentek ki, és ezt kiáltozták: "Te vagy az Isten
   Fia!" Jézus azonban rájuk parancsolt, és nem engedte, hogy beszéljenek;
   azok ugyanis tudták, hogy ő a Krisztus. Amikor megvirradt, Jézus kiment
   egy magányos helyre; a népsokaság pedig keresésére indult, és meg is
   találta. Tartóztatták, hogy ne menjen el tőlük. Jézus azonban így
   válaszolt: "Más városoknak is hirdetnem kell Isten országának
   evangéliumát, mert ez a küldetésem." Azután folytatta tanítását Galilea
   zsinagógáiban.
   Lk 4,38-44
   Elmélkedés:
   A küldetését jól ismerő és hűségesen teljesítő Jézussal találkozunk a
   mai evangéliumban, aki nyilvános működése ideje alatt betegeket gyógyít
   mindenütt és hirdeti az evangéliumot az embereknek. Bár a vallási
   vezetők rossz szemmel nézik tevékenységét, az egyszerű nép örömmel
   fogadja őt. Keresik, hogy betegeikkel csodát tegyen és hallhassák
   tanítását. S ő fáradhatatlanul mindig továbbindul, hogy egyre többekkel
   találkozhasson. A mai evangéliumban olvasott rész érdekes eleme, hogy a
   megszállottakból távozó gonosz lelkek felismerik Jézusban az Isten
   Fiát. A betegek és a meggyógyultak ezt még nem tudják, s Jézus nem is
   akarja, hogy ennek híre elterjedjen, ezért elhallgattatja az őt
   felismerő gonosz lelkeket. Ugyanakkor a mi Urunk azt sem szerette
   volna, ha csak a csodás gyógyítások érdekében keresnék őt az emberek,
   bár e csodák megerősítették tanítását, amelynek hirdetése volt a
   legfőbb célja.
   A nagy nyilvánosság előtt végzett cselekedetek után Jézus visszavonul
   egyik első apostolának, Péternek a házába. Neki is szüksége van
   időnként a pihenésre, s arra, hogy egyedül imádkozzon a mennyei
   Atyához, akinek a küldötte, s aki erőt ad neki cselekedeteihez. De
   mindig készséges, amikor segíthet az embereken, akik igénylik
   szolgálatát. Küldetése hozzám is szól. Hogyan fogadom őt?