2024. január 31. – Szerda

Evangélium

Abban az időben: Jézus hazament Názáretbe. Tanítványai elkísérték. Amikor elérkezett a szombat napja, tanítani kezdett a zsinagógában. Sokan hallgatták, és csodálkozva mondogatták: „Honnét vette ezt? Miféle bölcsesség ez, amely neki adatott? És a csodák, kezével véghezvisz! Nem az ács ez, Mária fia, Jakab, József, Júdás és Simon rokona? S ugye nővérei is itt élnek közöttünk?” És megbotránkoztak benne. Jézus erre megjegyezte: „Nem vetik meg a prófétát, csak a hazájában, rokonai körében, a saját házában.” Nem is tehetett ott csodát, csak néhány beteget gyógyított meg, kézrátétellel. Maga is csodálkozott hitetlenségükön.
Mk 6,1-6

Elmélkedés

A tegnapi evangélium Jairus és a 12 éve beteg asszony csodálatos hitét mutatta be, a mai pedig az elképesztő hitetlenséget.
A helyszín a názáreti zsinagóga. Ebben a városban töltötte Jézus gyermekkorának és ifjúságának éveit. Ebbe a zsinagógába járt szombatonként imádkozni. Jól ismerték a helyet, az itt élő embereket és őt is jól ismerték. Most nem Jézus hallgatja a rabbik tanítását, hanem ő kezd el tanítani. Márk nem részletezi a tanítás tartalmát, hanem a hallgatóság reakciójára figyel. Az emberek csodálkoznak Jézus szavain és csodáin is, amit szintén nem részletez az evangélista. A kezdeti csodálkozás hamar botránkozásba fordul. A názáretiek azért kerültek zsákutcába Jézus személyével kapcsolatban, mert azt gondolták, hogy jól ismerik ők, de mostani tanítása nem felel meg a róla alkotott képnek. Még mindig az évekkel korábbi gyerekeikkel együtt játszó gyermek látták benne vagy a fiatalt, Szent József neveknek a műhelyben, elképzelésükön pedig nem akartak változtatni. Nem értették meg vagy nem akarták elfogadni, hogy Jézus isteni hatalom birtokában tanít és képes csodákat véghezvinni. A szombati rutint, a zsinagógai istentisztelet megzavarta az újszerű tanítást, és nem akartak kilépni ebből a rutinból.
A hit útja ott kezdődik, amikor kilépek a megszokottságból és engedem, hogy Isten új úton, a hit útján veszessen.