2023. október 25. – Szerda

Evangélium

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: „Gondoljátok meg: Ha tudná a házigazda, hogy melyik órában jön a tolvaj, nem engedné betörni házába. Éberen várjátok tehát az Emberfiát, mert eljön abban az órában, amikor nem is gondoljátok.”
Péter megkérdezte: „Uram, csak nekünk mondod ezt a példabeszédet, vagy mindenkinek?” Az Úr így válaszol: „Ki a hű és okos sáfár, akit ura szolgái felett rendel, hogy ha eljön az ideje, kiadja részüket az élelemből? Boldog az a szolga, akit hazatérő ura ebben a tevékenységben talál. Bizony, mondom nektek, hogy minden vagyonát rábízza. De ha a szolga azt mondja magában: „Uram bizonyára késni fog”, és elkezdi verni a többi szolgát és szolgálót, eszik-iszik meg részegeskedik, és megérkezik ennek a szolgának az ura olyan napon, amikor nem is várja, és olyan órában, amikor nem gondolja, bizony kegyetlenül megbünteti, és a hűtlenek sorsára juttatja. Az a szolga, aki ismeri ura akaratát, de nem áll készen, hogy akarata szerint járjon el, sok verést kap. Aki azonban nem ismeri, s így tesz olyat, amiért büntetést érdemel, csak kevés verést kap. Mert aki sokat kapott, attól sokat követelnek, és akire sokat bíztak, többet kérnek számon.”
Lk 12,39-48

Elmélkedés

Miután Jézus az éber várakozásra és készületre tanította övéit, Péter apostol érdekes kérdéssel fordul hozzá: „Csak nekünk mondod ezt a példabeszédet, vagy mindenkinek?” Jézus nem válaszol konkrétan a kérdésre, hanem egy újabb példabeszédet mond a szolgákról. Mind a gazdának, mind a szolgának megvan a maga felelőssége. A szolgának hűségesen kell teljesítenie mindazt, amit ura rábíz. Isten azt a feladatot bízza ránk, hogy közreműködjünk szándékainak megvalósításában a világban és az Egyházban. Követendő példánk maga Jézus, az Atya alázatos szolgája, aki a végsőkig, a keresztig hűséges marad küldetéséhez. Engedelmessége jutalmaként részesül a feltámadásban.
Kinek szólnak Jézus szavai? Kit akar figyelmeztetni? Csak egykori apostolainak és tanítványainak, vagy mindazoknak, akik az évszázadok során követői lesznek, esetleg minden embernek? Személyesen is fogalmazhatjuk a kérdést: Szól-e nekem Jézus figyelmeztetése? Megtehetnénk, hogy könnyelműen azt mondjuk, hogy engem nem érint a kérdés, csak másokra vonatkoznak. De ez éppen az éberség elvesztését és a tétlenséget jelentené, amitől Jézus meg akar óvni. A mi Urunk sokat bíz ránk és sokat fog tőlünk számon kérni. Ne engedjük el a fülünk mellett figyelmeztető szavait! Mert az üdvösségünket tehetjük kockára.