2019. január 23. – Szerda

Evangélium

Egy szombati napon Jézus betért a kafarnaumi zsinagógába. Volt ott egy fél kezére béna ember. A farizeusok figyelték Jézust, vajon meggyógyítja-e szombaton. Vádaskodni akartak ugyanis ellene. Jézus felszólította a béna kezű embert: „Állj ide középre!” Aztán megkérdezte a körülállókat: „Szabad-e szombaton jót vagy rosszat tenni, életet menteni vagy veszni hagyni?” Ők azonban hallgattak. Erre Jézus szívük keménységén elszomorodva haragosan végignézett rajtuk, aztán így szólt az emberhez: „Nyújtsd ki a kezedet!” A beteg kinyújtotta kezét, és meggyógyult. Erre a farizeusok kimentek, és tanakodni kezdtek a Heródes-pártiakkal, hogy miként okozhatnák Jézus vesztét. 
Mk 3,1-6

Elmélkedés

A farizeusok szüntelen hibakereséséről és Jézussal való szembefordulásáról ejtettünk szót a tegnapi elmélkedésben. Ehhez kapcsolódik a mai evangélium is, amely szerint a farizeusok keresik az alkalmat, hogy belekössenek Jézusba. Nem kell sokáig várniuk. Egy megbénult kezű ember áll Jézus elé, s a farizeusok figyelik, hogy Jézus meggyógyítja-e őt. Éppen szombat van. A farizeusi törvényértelmezés szerint ezen a napon nem szabad munkát végezni, a gyógyító tevékenyég pedig munkának számít, tehát szombaton nem végezhető. Álnokságukat és alantas szándékukat nyilvánvalóan jelzi, hogy nem felelnek, némán hallgatnak, amikor Jézus megkérdezi őket, hogy vajon szabad-e gyógyítani ebben az időben? 
Jézus persze válaszuk nélkül is jól ismeri gondolataikat, törvényértelmezésüket, s jól tudja, hogy helytelennek tartják, ha meggyógyítja a béna embert. A gyógyítással nem még jobban felbőszíteni akarja őket, hanem azt akarja megmutatni, hogy Isten irgalmasságát, melynek jele a gyógyulás, nem korlátozhatják az emberi vélekedések. 
A Jézussal való szembefordulás fokozódását jelzi, hogy a farizeusok itt már nem csupán szóban feltett kérdések formájában fejezik ki nemtetszésüket, hanem gyilkos szándék fogalmazódik meg bennük. A gyógyítást követően ugyanis arról kezdenek egymás között tanakodni, hogy „miként okozhatnák Jézus vesztét” (Mk 3,6).