2021. március 26. – Péntek

Evangélium

Egy alkalommal a zsidók köveket ragadtak, hogy megkövezzék Jézust. Erre ő megkérdezte tőlük: „Sok jótettet vittem végbe köztetek Atyám nevében. Melyik jócselekedetért akartok megkövezni engem?” A zsidók ezt válaszolták: „Nem a jócselekedetért, hanem a káromkodás miatt akarunk megkövezni, mert ember létedre Istenné teszed magadat.” Jézus ezt felelte: „A Szentírásban nemde ez áll: Én mondottam: istenek vagytok? Ha már azokat is isteneknek mondja az írás, akikhez Isten igéje szólt – és az írás nem veszítheti érvényét –, hogyan mondhatjátok arról, akit az Atya megszentelt és a világba küldött: Káromkodol! – mert azt mondtam, hogy Isten Fia vagyok? Ha nem cselekszem Atyám tetteit, ne higgyetek nekem! De ha azokat cselekszem, és nekem nem akartok hinni, higgyetek a tetteknek, hogy végre lássátok és elismerjétek: az Atya énbennem van és én az Atyában.” Erre ismét el akarták fogni őt, de kiszabadította magát kezükből. Ezután Jézus újra a Jordánon túlra ment, arra a helyre, ahol János először keresztelt, és ott is maradt. Sokan keresték fel, mert így vélekedtek: „János ugyan egyetlen csodát sem tett, de amit Jézusról mondott, az igaznak bizonyult.” És sokan hittek Jézusban.
Jn 10,31-42

Elmélkedés

A mai evangéliumi szakasz közvetlen előzménye az, hogy Jézus a következőt mondta: „Én és az Atya egy vagyunk” (Jn 10,30). Ez a kijelentés a zsidó hallgatóság számára káromkodásnak minősül, amiért a törvény szerint halálbüntetés jár. Ez az oka annak, hogy halálra akarják kövezni Jézust.
Válaszában, védekezésében, amelyet a mai evangélium tartalmaz, Jézus a szavakról a cselekedetekre irányítja a vádlók figyelmét. Ne ítéljetek csupán a szavaim vagy a kijelentéseim alapján, hanem nézzétek a cselekedeteimet is! Tudjuk, hogy a főtanács előtt az lesz a vád, hogy Istenné teszi magát, emiatt mondják ki rá, hogy halált érdemel. Jézus most egyértelműen kimondja, hogy ő az Isten Fia. Azért kellett meghalnia, mert kimondta önmagáról, származásáról és küldetéséről az igazságot. Egy hét múlva, nagypénteken az Úr halálára fogunk emlékezni. A kereszt felemelkedik, mint az egyetlen igazság megkérdőjelezhetetlen jele és Jézus önmagáról tett kijelentéseinek bizonyítéka. Az igazság független attól, hogy hányan hisznek vagy kételkednek benne. Ha egyetlen ember sem hinne az igazságban, amit Krisztus hirdetett, akkor is az volna az egyetlen igazság. A nagyböjti idő annak felismerésében segít minket, hogy Krisztus személyét és a krisztusi igazságot kell követnünk, ha az örök életet szeretnénk elnyerni.