2019. március 5. – Kedd

Evangélium

A gazdag ifjúval folytatott beszélgetés után Péter apostol megszólalt, és ezt mondta Jézusnak: „Nézd, mi mindent elhagytunk, és követtünk téged.” Jézus így válaszolt: „Bizony mondom nektek, mindenki, aki értem és az evangéliumért elhagyja otthonát, testvéreit, anyját, apját, gyermekeit vagy földjét, százannyit kap; most, ezen a világon otthont, testvért, anyát, apát, gyermeket és földet – bár üldözések közepette –, az eljövendő világban pedig örök életet. Sokan lesznek az elsőkből utolsók, az utolsókból pedig elsők.” 
Mk 10,28-31

Elmélkedés

A gazdag ifjúval való találkozás és az ő távozása kapcsán Jézus megfogalmazta, hogy az üdvösségre jutás nem lehetséges az ember számára Isten segítsége, segítő kegyelme nélkül. Sokféle akadály kerül ugyanis elénk, sokféle kísértés ér minket, és nem könnyű minden helyzetben felismernünk és megtennünk azt, ami lelkünk javára szolgál. Az eset komolyan elgondolkodtatta az apostolokat, ezért Péter ezt mondja: „Nézd, mi mindent elhagytunk, és követtünk téged.” Kissé félbehagyottnak azért érezzük e szavakat, mert eszünkbe jut, hogy ugyanennél a jelenetnél a Máté szerinti evangéliumban még egy kérdést is hozzátesz az apostol: „Mi lesz a jutalmunk?” (Mt 19,27). 
Jézus három dolgot ígér Péternek, a többi apostolnak és tanítványnak, valamint nekünk, az ő követőinek. „Százannyit” mindenért, amiről készek vagyunk lemondani, üldözéseket és az örök életet. Az első két ígéret beteljesedése még földi életünkben, a harmadiké a túlvilágon, halálunk után várható. 
Jutalomra csak akkor számíthatunk, ha Istennek adjuk, neki szenteljük életünket. Ha földi életünk során akár csak egyszer is megtapasztaltuk azt, hogy Isten mennyire bőkezűen tudja megjutalmazni azokat, akik szeretik őt és iránta való szeretetből jót tesznek embertársaikkal, akkor lesz hozzá bátorságunk, hogy neki adjuk életünket.