2021. március 8. – Hétfő

Evangélium

A názáreti zsinagógában Jézus így beszélt a néphez: „Bizony mondom nektek, hogy egy próféta sem kedves a maga hazájában. Igazán mondom nektek, sok özvegy élt Izraelben Illés idejében, amikor az ég három évre és hat hónapra bezárult, úgyhogy nagy éhínség támadt az egész földön. De közülük egyikhez sem kapott Illés küldetést, csak a szidoni Száreptában élő özvegyasszonyhoz. Ugyanígy Elizeus próféta korában is sok leprás élt Izraelben, s egyikük sem tisztult meg, csak a szíriai Námán.” Ezt hallva, a zsinagógában mind haragra gerjedtek. Felugrottak, kiűzték Jézust a városon kívülre, és fölvezették arra a hegyre, amelyen városuk épült, a szakadék szélére, hogy letaszítsák. De ő áthaladt közöttük, és eltávozott.
Lk 4,24-30

Elmélkedés

Názáretbe érve és a szombati istentiszteleten tanítva Jézus két példát idéz fel az ószövetségi időkből, amelyek azt mutatták, hogy Isten nem csak a választott nép, hanem a pogányok számára is kimutatja jóságát. Hallatlan gondolat volt ez a korabeli zsidóság számára, nem csoda tehát, hogy gyilkos harag ébred a názáretiek szívében.
A hit nem egyhelyben toporgást jelent, hanem folyamatos előrehaladást. Ahhoz, hogy elfogadjuk, amit Isten kér tőlünk és akaratának megfelelően cselekedjünk, tennünk kell egy lépést a hit útján. És ha megtesszük ezt a lépést, akkor Isten ígéretei beteljesednek életünkben. Szabad akaratunknak köszönhetően azt is megtehetjük, hogy megkérdőjelezzük Isten szándékainak helyességét, hangoztathatjuk kételyeinket, megtagadhatjuk az engedelmességet, de ez mind visszalépés. A hit útján haladva soha nem mondhatjuk azt, hogy már megérkeztünk, mert Isten még tovább akar vezetni minket. Azt szeretné, hogy teljesen rá bízzuk magunkat.
Az evangélium záró mozzanata azt mutatja, hogy az isteni üdvözítő szándék megvalósulását az emberi elutasítás nem tudja megakadályozni. Jézus eltávozik Názáretből, tovább megy más helyekre, hogy hirdesse az üdvösség örömhírét. Az egyik helyen elutasítják, más helyeken szívesen fogadják. Az egyik emberben harag, a másikban öröm ébred szavai hallatán. Az egyik ember megáll, a másik tovább lép az Úrral a hit útján.