2021. július 8. – Csütörtök

Evangélium

Jézus e szavakkal küldte a nép közé apostolait: „Menjetek, és hirdessétek, hogy közel van a mennyek országa! Gyógyítsatok betegeket, támasszatok fel halottakat, tisztítsatok meg leprásokat, és űzzetek ki ördögöket! Ingyen kaptátok, ingyen is adjátok! Ne legyen övetekben se arany, se ezüst, se rézpénz! Ne vigyetek magatokkal úti tarisznyát, se két ruhát, se sarut, se botot! Méltó ugyanis a munkás a kenyerére. Ha egy városba vagy faluba érkeztek, érdeklődjetek, hogy ki az, aki méltó arra, hogy nála maradjatok, amíg csak el nem távoztok! Amikor pedig beléptek a házba, köszöntsétek a ház népét. Ha érdemes rá a ház, akkor a békétek rászáll; ha pedig érdemtelen, akkor békétek visszaszáll rátok. Ha valaki nem fogad be titeket, sem szavatokra nem hallgat, akkor menjetek ki a házból, de még a városból is, és rázzátok le a port a lábatokról! Bizony, mondom nektek: Szodoma és Gomorra földjének tűrhetőbb sorsa lesz az ítélet napján, mint annak a városnak.
Mt 10,7-15

Elmélkedés

Az apostolok kiválasztása és hatalommal való felruházása után Jézus fontos tanácsokkal indítja útnak küldötteit, ahogyan ezt a mai evangélium leírja.
Mindenekelőtt megjelöli a küldetés célját: hirdetni, hogy elközelgett az Isten országa. Ez az az újdonság, amelyet Krisztus hirdetett. A különféle vallási csoportok másként gondolkodtak Isten országának eljöveteléről, megvalósulásáról. A farizeusok azt gondolták, hogy akkor jön el az Isten országa, ha az emberek tökéletesen megtartják Isten törvényeit, nem véletlen tehát, hogy ők maguk is a mózesi törvények lehető legpontosabb megtartására törekedtek és másoktól is ugyanezt kérték. Mások szerint a lelki megtisztuláshoz és az ország függetlenségéhez kapcsolódott Isten országának megvalósulása. E nézetekkel szemben Jézus azt hirdette, hogy Isten országa már eljött, és az teljesen független az emberek, a nép erőfeszítéseitől. Isten országa ugyanis megvalósul mindenütt, ahol az emberek elfogadják az örömhírt, az üdvözítő igazságot, amit Jézus, majd pedig az ő megbízása alapján az apostolok hirdetnek.
Jézus előre figyelmezteti őket: az eszköztelenség és a teljes Krisztusra hagyatkozás lényeges, de nem fogja azt eredményezni, hogy mindenki szívesen és örömmel fogadja a küldötteket. Lesznek, akik nem hallgatnak a tanítványokra, illetve Krisztusra. A visszautasítás azonban nem jelenti azt, hogy ne kellene továbbra is hirdetniük az örömhírt.