Salamon mondta a templom szentelésekor: De vajon lakhat-e Isten a földön? (1Kir 8,27)Istent soha senki sem látta: az egyszülött Isten, aki az Atya kebelén van, az jelentette ki őt. (Jn 1,18) bibliai olvasmányai: 1Kor 12,19-26 Ekkor kisgyermekeket vittek hozzá, hogy megérintse őket, a tanítványok azonban rájuk szóltak. Amikor ezt Jézus észrevette, megharagudott, és így szólt hozzájuk: "Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el tőlem őket, mert ilyeneké az Isten országa. Bizony, mondom néktek: aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen nem megy be abba." Ekkor átölelte és kezét rájuk téve megáldotta őket. (Mk 10,13-16)Számtalan kép készült erről a történetről. Idillikus és kedves maga a jelenet is: "Jézus, a gyermekek barátja."Abban az időben a gyermekkor lenézett, jelentéktelen állapot volt. Egy rabbi szerint a kicsinyekkel való foglalkozás időpazarlás. Mások azt vitatták, hogy egy meghalt gyermek egyáltalán részese lehet-e az Isten országának. A tanítványok, a felnőtt férfiak, útjába is álltak az édesanyáknak. Jézus észrevette szándékukat, s megharagudott rájuk: "Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, n e tiltsátok el őket!" Milyen jó, hogy az édesanyák sem tágítottak. S még jobb, hogy Jézus időt szakított rájuk, az asszonyok, az idegenek, a vak koldusok után a gyermekekre is.Egy magyarországi felmérés eredménye szerint az édesapák - írd és mondd - napi huszonegy percet töltenek a gyermekeikkel. Bizonyára nem merül ki ebben szülői hivatásuk, de ez alig különbözik az akkori tanítványok magatartásától. Jézus pedig ölébe ültette őket, átkarolta, megáldotta valamennyit. Neki van mondanivalója a gyermekek számára. A gyermekeknek is szükségük van Jézusra!Az államhatalom évtizedeken keresztül hajtogatta: az egyház törődjön az öregekkel és a betegekkel. Segítsen elhordozni azok terheit. Aki már nem ehet mindent, táplálkozhat az Isten igéjével, akinek kerülnie kell az izgalmakat, azt majd elzsongítja a szeretet himnusza. Az öreg anyókák járjanak a templomba, őket már nem érdemes átnevelni! Nem volt könnyű abban az időben képviselni azt, hogy a gyermekeknek is helyük van az Isten országában. Pedig Jézus és a jövő szorosan összetartozik!Áldottak azok a szülők, akik Jézushoz viszik gyermekeiket! Hálás feladat imádságokra, énekekre tanítani a kicsinyeket, gyermek-bibliakörbe vinni, hittanoktatásra beíratni őket. Egy életre szinte kitörölhetetlenül beléjük vésődik Jézus alakja, meggyökerezik bennük szeretete. S ki tudja, hogy vargabetűk után, messze szakadva, talán egy gyermekkorban tanult aranymondás lesz az atyai ház hazahívó szava. Legyünk a gyermekek barátjának munkatársai!