Bizony, az Úr ajándéka a gyermek. (Zsolt 127,3a)

Jézus pedig így válaszolt nekik: ... Sohasem olvastátok: "Gyermekek és csecsemõk szája által szereztél dicséretet?" (Mt 21,16)

Olvasmányok: 2Móz 2,11-15(16-22)23-25 és 1Móz 40,1-23

Június 16.

"...és így szóltak hozzá: Hallod, mit mondanak ezek? Jézus pedig így válaszolt nekik: Hallom. Sohasem olvastátok: >>Gyermekek és csecsemõk szája által szereztél dicséretet?<<" (Mt 21,16)

Tíz év körüli kisfiú szalad-szökell ragyogó arccal a fehérre festett gótikus templom égbe törõ oszlopai közt az oltártól a padok felé. A templom tele, nemcsak ülnek, mindenfelé állnak is az emberek, szól az orgona, az áldozás a végéhez közeleg...
Másfél évtizede õrzöm ennek az ismeretlen gyermeknek a sugárzó boldogságát a szívemben. Kezdem megérteni, mit is jelent, hogy olyanná kell lennünk, mint a kisgyermekek. Tudjunk örülni az érkezõnek, a feladatnak, az újnak, tudjuk szeretni azt, ami a miénk. Tudjunk kizökkenni és kizökkenteni a megszokottból derûvel, hogy miénk legyen az, ami adatik; hogy életünk keretei ne poros, merev, töredezõ, düledezõ kulisszák legyenek, hanem befogadni, megújulni képes támaszok: olyan rend, amelyben helyükre kerülnek az áldott percek és az ijesztõ órák is - most vagy majd egyszer.
A kisfiú szaladt, ugrált örömében. Senki nem szólt rá. Talán nem én voltam az egyetlen, aki számára az oltártól szaladó fiúcska üzenetet, áldást hozott, amire jó újra meg újra visszaemlékezni. Mint a gyermekek éneke a jeruzsálemi templomból, ami újra meg újra magával ragadhat. Hiába akadékoskodtak a Jézus mellett állók, és hiába forralták féltékeny bosszújukat a fõpapok. Akkor is, azelõtt is, azóta is gyermekek és csecsemõk szájából is szól Isten dicsérete. Azokból a mindent - a fájdalmat és a rosszat is - kifejezni akaró szájakból. Azokéból, akik tudnak felhõtlenül örülni, kétségbeesésbõl vigasztalódni, kérdések nélkül is szeretni. Akiktõl igen sokat tanulhatunk Isten országáról.
Rend és felfordulás - de nehezen viseljük ezeket! Mégis szükségünk van mindkettõre. Ahogy a dolgos hétköznapokra s a pihenésre is. A szépen megtervezett családi programra s talán még a mindent borítani látszó hisztire is néha. Hiszen Isten gazdagsága és fantáziája sokkal nagyobb a miénknél. Minden körülmények közt tartogat számunkra különleges, egyedi, nekünk szánt ajándékokat, amelyekkel - ha nem is könnyû munkával - épít bennünket. És velünk - és tán általunk is - az õ csodálatos, még alig felfogható országát is.
Hálaadással tárjuk hát elé kéréseinket, s örüljünk vele mindenkor! Az Úr közel!

A fenti igék az evangélikus bibliaolvasó Útmutatóból származnak.

Lelki útravalónk az Északi Egyházkerület lelkészei által szerkesztett IgeIdő c. kötetből való.