Tollaival betakar téged, szárnyai alatt oltalmat találsz. (Zsolt 91,4)

Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja õrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban. (Fil 4,7)

Olvasmányok: Lk 22,66-71 és Ézs 25,1-9

December 12.
Vesszõszál hajt ki Isai törzsökérõl, hajtás sarjad gyökereirõl. (Ézs 11,1)

Tarvágás esetén szó szerint letarolják az erdõt. Minden fát kivágnak. Arasznyi csonkok maradnak vissza, letört gallyak, összetiport aljnövényzet. Pusztulás. Aztán tavasszal megindul az élet, s a földben maradt tuskón hajtás sarjad, majd növekedni kezd. A kivágott fa óriási gyökérzetében nagy az erõtartalék. A fa élni akar.
Isait, Dávid atyját Jesszének is nevezi az Újszövetség (egy másik fordítás szerint), s úgy vallja, hogy az Isai gyökerébõl kihajtott vesszõszál a Messiás. Így lett Jézus egyik adventi neve: "Jessze vesszeje". A vesszõszál sarjadása azt jelenti, hogy a reménytelen helyzetben is van megoldása Istennek.
Mi volt a reménytelen helyzet? Isten népe körülbástyázta magát vélt igazával, elzavarta vagy megkövezte a hozzá küldött prófétákat, végsõkig ellene állt az Úr kegyelmes szándékának.
Reménytelen helyzetet mi is ismerünk: többször akartunk már megváltozni, ám sorra kudarcot vallottunk. Fogadkoztunk, de bajaink miatt mindig másokat vádoltunk, így nem is juthattunk elõre. Még imádkozni is megtanultunk, minden hiába! Legfeljebb a bajt ismertük fel, a gyógyulás útját már nem. Az a bajunk, hogy elfordultunk Istentõl, nem bíztunk benne. Ez pedig maga a bûn: elfordulás, bizalmatlanság, engedetlenség... A bûnbõl-bajból nem is képes egyedül, segítség nélkül kilábalni az ember!
Helyzetünk mégsem reménytelen. Az adventi kezdetbõl szemünk láttára bontakozik ki Isten tette. Piciny kezdet ez: kisded a jászolbölcsõben, kitéve az uralkodó király féltékenységének, gyilkos indulatának. Ám az Isten megvédte õt Heródes fegyverétõl. Kicsi kezdet: tizenkét tanítvány maroknyi csapata. Emberileg reménytelen vállalkozás, missziójuk csak a küldõ Úr segítségével érhetett el eredményt. Kicsi kezdet: vigasztaló szavával "csendesen és váratlanul átölel az Isten" (Ady). Kicsi kezdet: egy falat ostya és egy korty bor, s közben halljuk: "Ez az én testem, ez az én vérem..." Kicsi kezdet, mégis reményteljes kezdet!

Uram!
Jöjj el, mint

Jessze vesszeje,
Ne ártson sátán ereje!
Mentsd meg pokoltól népedet,
Hogy dicsérhessen tégedet! (EÉ 133,2)

Ments meg engem is! Ments meg a sikertelenségeim feletti kétségbeeséstõl! Ments meg a felesleges dicsekedéstõl is és attól, hogy folyton másokkal hasonlítsam össze magamat. Ments meg az önmagam körül való forgástól, embertársaim lebecsülésétõl és attól, hogy segítségedet a magam erejének tulajdonítsam! Ámen.

A fenti igék az evangélikus bibliaolvasó Útmutatóból származnak.

Lelki útravalónk Luther Márton: Jer, örvendjünk, keresztyének! c. könyvéből való.