Évek vagy évtizedek óta élünk itt a világban, és járjuk az élet útját. Sok embert megismertünk már az életben. Voltak akik megállta, akik szóltak néhány jó szót, és segítettek. De voltak olyanok is, akik naponta sietős léptekkel, részvét nélkül mentek el mellettünk, de mégsem maradtunk egyedül. Hittük, elérjük célunkat. Igen, a hit attól hit, hogy kitartó, állhatatos, és minden nehézség ellenére bízik, nem adja föl. Ha nem lenne kitartó a hitünk, vesztesek lennénk. Ha hiszünk Istenben, akkor nem adjuk fel a küzdelmet, sem az első, sem a második vagy sokadik vesztés után sem. Sőt, még kitartóban imádkozunk, kiáltunk Istenhez, ahogyan az evangéliumi vakok. „Tanító útján egyik alkalommal két vak követte Jézust. Egyre ezt kiáltozták: „Könyörülj rajtunk, Dávid fia!” Amint hazaérkezett, bementek hozzá a vakok. Jézus megkérdezte tőlük: „Hiszitek-e, hogy tudok segíteni rajtatok?” „Hisszük, Uram!” – felelték azok. Akkor megérintette szemüket, és így szólt: „Legyen a hitetek szerint!” Erre megnyílt a szemük. Jézus pedig rájuk parancsolt: „Vigyázzatok, ezt senki meg ne tudja!” Ám azok elmenvén, elhíresztelték a dolgot az egész vidéken. ( Mt 9, 27 – 31) A két vak koldusnak volt hite és reménye. Az út szélén kuporogva, az egyre hangosodó emberek hangjából, a különösen érzékeny fülük gyorsan meghallotta, hogy az emberek a Názáreti Jézus nevét mondogatják. De miért tartották olyan fontosnak, hogy ő maguk is kiáltsanak? Azért, mert aki, magára vonja a figyelmet, arra odafigyelnek, ahogyan a síró kisgyermekre. Bizonyára hallottak Jézusról, és a csodáiról. Valószínű, nap mint nap hallották a történeteket az út szélén, ahogyan az emberek beszélnek Jézusról, és dicsőítik Istent, aki meglátogatta az ő népét. Hitték, ha Jézus másokat meggyógyított, meg fogja gyógyítani őket is, és biztosan nem fog elmenni mellettük szótlanul, hanem megáll. Tudták, nekik kiáltani kell: „Könyörülj rajtunk, Dávid fia!” Nekünk is kell hinnünk, hogy Istennek van ideje ránk, és van ereje, hatalma meggyógyítani. Jézus ma is elfog haladni arra, ahol vagyunk! Kiáltsunk és meg fog szólítani, kérdezni: „Hiszitek - e, hogy tudok segíteni rajtatok?” Higgyük el, hogy tud segíteni, és akar is segíteni rajtunk Jézus! Ne féljünk Tőle! Legyünk bizalommal Jézushoz, mondjuk el neki örömeinket, bajainkat, bűneinket! Jézus tanítani és gyógyítani jött! Nem azért vagyunk bajban, mert meglátogatott az Isten Fia, hanem azért látogatott meg, mert bajban vagyunk, és segíteni akar rajtunk! Ki akar menteni a bajunkból, meg akar szabadítani a bűneinktől, és gyógyultan akar megtartani az örök élet számára! Köszönjük Neki!Ámen.