HÚSVÉT

Váltságdíj egy (élő) halottért.
Mustrára kirakva.
Az én számomra a legnagyobb ünnep, a Húsvét, (Pészach, Páska). Isten egy képet adott. Egy hatalmas rabszolgapiac képe tűnt fel, amely olyan volt, mint egy állat és kirakodóvásár, csak itt nem állatokat árultak, hanem embereket, pontosabban nem is embereket, hanem rabszolgákat. Ott álltam én is, a rengeteg rabszolga között, láncra verve, béklyókkal. Közben szörnyű lények ott mustrálgattak, méregettek, hogy mire is lennék jó nekik. Mint az állatokat, méregettek, fogazatot, izomzatot vizsgálgatva teljesítőképességemet, hogy mennyire, és mire is lennék alkalmas, aljas terveik, céljaik beteljesítésére. Rettenetesen kiszolgáltatott állapotban voltam, és úgy éreztem, ennek sohasem lesz már vége. Aztán Valaki odalépett hozzám, - úgy tűnt, hogy megtetszettem Neki, - rám mosolygott, és akkori gazdámtól megkérdezte az áramat, aki nagyon magas árat mondott Neki, mégpedig a saját Vérét, az életét kérte. Aztán hatalmas erővel leverte a láncaimat, és ezt mondta: „szabad vagy, Enyém vagy”! Nagyon meglepődtem, hisz azt hittem, hogy csak egy sima „gazdaváltás” lesz, és minden folytatódik, csöbörből, vödörbe. De nem, Ő azt mondta, hogy szabad vagyok! Annyira megtetszett, hogy elmentem Vele. Azóta láncok nélkül élek, mindennapi teendőimet szabadon végezhetem, a magam belátása szerint, de idővel rájöttem, hogy a legjobb, ha mindent Vele beszélek meg, Tőle kérdezek Aztán egy napon arra is rájöttem, hogy önszántamból akarok az Ő rabszolgája lenni, mert kiderült számomra, hogy a „szabad státusz” nem létezik, vagy az Övé vagyok, vagy a régi gazdáé, ezt pedig csak én tudom eldönteni. Lassanként azt is megértettem, hogy mit is jelent, amit Ő már nagyon régen – az Ó Testamentumban - elmondott, mégpedig, hogy „Senki, aki teljesen az Úrnak szenteltetett az emberek közül, meg ne váltathassék, hanem „halálra” adassék bizonnyal” tehát kivonatott a további forgalomból!”III.Móz 27:29. Ugyanezt Ő más szavakkal az Újban is megismételte, hogy „egy szolga sem szolgálhat két úrnak: mert vagy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti; vagy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti”. Luk 16:13 és „aki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; valaki pedig elveszti az ő életét Én érettem és az evangéliumért, az megtalálja azt”. Mk.8:35 - így aztán „Élek pedig többé nem én, hanem él bennem (Ő) a Krisztus;” Gal 2:20. A legnagyobb meglepetést akkor éltem át, amikor elmondta, hogy Ő engem a Menyasszonyának vásárolt meg. Ez lett életem legboldogabb pillanata, és ebben a tudatban akarom egész hátralévő életemet leélni. (MM.04.13)