Nemzedékek láncolatának tapasztalata,hogy bármennyire is sikerül megalkotnia
az embernek itt a földön a boldog meleg fészket,abból a következő nemzedék kirepül.
S később a fészket készítő szülőpár is útnak indul- az Örök Haza felé.
Minden ember szinte sokkoló tapasztalása ez,drámaian emberközelben.
Mennyire jó annak,ki ismeretei, hite és reménye által, -képes felülemelkedni ezen.
Hite pedig,nem valami sekély önmegnyugtatás,hanem ésszerű meghajlás.
Ami túlmutat a földi léten, - fel vagy át, -az Örök Örömnek és Boldogságnak
halált és gyászt legyőző Végtelenébe.Oda kellene eljussunk, valamennyien,
a soha el nem múló Szeretetbe!Ehhez van nekünk nagy szükségünk,

- helykészítőre.És van is! Ő ígérte segítségét: Jézus Krisztus!
Az Út, - aki ugyancsak Ő, -nyitva áll mindnyájunk számára.
Az Ő helykészítése keresztáldozata volt,- ott a Golgotán, - és feltámadása, az üres Sír!
A helyet nem nekünk kell kiverekednünk,mert már saját és személyes helyünk van
Isten szeretetében! Csak engedni kell,hogy aki azt a helyet ismeri, minket odavezessen.
Ő azt akarja, hogy ott legyünk, ahol ő is van!Ez a világon a legnagyobb és
mindenkire érvényes ígéret.Aki már tudja, hogy ott van a helye Istennél,

annak másképpen kell élnie,mint aki ezt még nem tudja.Nyugodtabban.Hová is sietne?
Mi lenne több és fontosabb,mint ott lenni az Atyánál és részesedniaz Ő közelségének fényében és örömében?A Krisztusban helyét megtaláló ember
ezért nem fut, nem lohol, nem aggódik,mert bizonyos a maga örök helyében.Az ilyen embernek derű is jut,hiszen „Isten barátsága”igazán nem valami lehangoló dolog,
hanem igazság, békességés a Szentlélek által való Öröm.Ez belülről kell ragyogjon az ilyen ember lelkében.A munkáját is másként végzi az Isten barátja.
Értelmesen, belső örömmel,hiszen élte immár az örök rend része.Az Úrral lenni itt a földi életben is a legjobb,s a jövendő életre nézve is erő és vigasztalás.
Legyen részünk benne!