Jézus feltámadása
(Máté 27. fejezet; János 20. fejezet)

Másnap, azaz szombaton a főpapok és farizeusok egybegyülekeztek Pilátusnál, és így szóltak hozzá: - Uram, emlékszünk, hogy az ámító még életében azt mondta: "harmadnapra feltámadok". Parancsold hát meg, hogy a sírt katonák őrizzék három napig, nehogy a tanítványai odamenjenek, ellopják holttestét, és azt mondják a népnek: "Feltámadt!", és így az utolsó ámítás gonoszabb legyen az elsőnél. - Van őrségetek; menjetek, őröztessétek, ahogy tudjátok! - felelte Pilátus. A főpapok el is mentek, a sír elé őrt állítottak, és a követ lepecsételték. Vasárnap virradatkor egy Mária nevű magdalai asszony, aki Jézus tanítványai közé tartozott, kiment a sírhoz, és látta, hogy a követ elgörgették a helyéről. Magdalai Mária elfutott Simon Péterhez és Jánoshoz, és azt mondta nekik: - Az Urat elvitték a sírból, és nem tudni, hová tették! Péter és János futva elindult a sírhoz,de János megelőzte Pétert, és amikor a sírhoz ért, lehajolt, és látta, hogy csak a gyolcs lepedők vannak ott. Odaért azután Péter is, és maga is látta, hogy csak az összegöngyölt lepedők maradtak ott. A két tanítvány igen elcsodálkozott a dolgon, és visszamentek a többiekhez, magdalai Mária azonban ott maradt, és sírt. Egyszer benézett a sírba, és két angyalt látott, amint ott ültek, ahol korábban Jézus feküdt. - Asszony, miért sírsz? - kérdezték az angyalok. - Mert elvitték az Uramat, és nem tudom, hová tették - felelte sírva Mária. És amikor ezt mondta, hátrafordult, és meglátta, hogy valaki ott áll, de nem tudta, hogy Jézus az. Jézus pedig megkérdezte: - Miért sírsz asszony? Kit keresel? Mária azt hitte, hogy a kertésszel beszél, és így felelt: - Uram, ha te vitted el, mond meg, hová tetted, hogy elhozhassam. - Mária - mondta ekkor Jézus. Mária pedig ránézett, és így szólt: - Mester! - Menj el atyámfiaihoz, és mond meg nekik, hogy nemsokára felmegyek Atyámhoz, a ti Atyátokhoz, Istenemhez, a ti Istenetekhez! Magdalai Mária elment a tanítványokhoz, és elmondta: - Él az Úr, feltámadott! Ámen!