Jázus mennybe menetele:  Így történt az Úr Jézus mennybemenetele. Feltámadása után negyven napig még együtt volt tanítványaival, akkor elment velük Jeruzsálem határába, egészen Betánia közelébe, ahogy Lukács írja ezt, s miközben beszélt hozzájuk, így, ahogy olvastuk, egyszer csak látták, hogy felemelkedik, és egy pillanat alatt egy felhő eltakarta Őt. Ők meg néztek mindenfelé, főleg fölfelé, de nem látták. És azóta emberi szem nem látta Jézust. Akik mindenféle látomásokra hivatkoznak, azok csalásnak az áldozatai lettek. Ő megmondta, hogy legközelebb akkor látjuk meg, amikor majd dicsőséges második eljövetelekor megjelenik nagy hatalommal, akkor viszont minden szem látni fogja Őt.Erre az Ő második eljövetelére utalnak itt ezek az angyalok, akik a tanítványokat tétovaságukból ezzel térítik magukhoz: "Miért álltok itt az ég felé nézve? Az a Jézus, aki felvitetett tőletek a mennybe, úgy jön el, ahogyan láttátok őt felmenni a mennybe."Arra összpontosítsunk, amit a Biblia hangsúlyosan tanít, hogy Jézus mennybemenetelének ugyanolyan üdvtörténeti jelentősége van, mint az Ő testetöltésének vagy feltámadásának. Ennek az eseménynek a fontossága talán azért kap kisebb hangsúlyt, mert az emléknapja hétköznapra esik és nem vasárnapra, mint a húsvét vagy a pünkösd.                                            Ma Jézus mennybemenetelének erről a jelentőségéről szeretnék szólni az ige alapján, mégpedig úgy, hogy mi ennek a jelentősége a múltra, a jelenre és a jövőnkre nézve.Egész röviden elmondom a lényeget. A múltra nézve az a jelentősége, hogy Jézus érettünk volt itt, a jelenre nézve, hogy velünk van most is, és a jövőnkre nézve, hogy vele lesznek a benne hívők mindörökké. Érettünk volt itt, velünk van most is, hiszen megígérte és tapasztaljuk is, és a jövőnkre nézve azt ígérte, hogy akik benne mindvégig hisznek, azok vele lesznek az örökkévalóságban. Ezek nem elvont teológiai kijelentések, hanem nagyon is gyakorlati következményei vannak ennek minden hívő ember életére nézve.

1. Mit jelent az, hogy érettünk volt itt?

Mindaz, amit Jézus emberi testében cselekedett és tanított, érettünk történt. Mennybemenetele pedig annak a bizonyítéka, hogy azt, ami végett otthagyta a mennyet és eljött ide utánunk, ami végett magára vette a mi emberi testünket, azt Ő tökéletesen elvégezte. Amire múlhatatlanul szükségünk volt és csak Ő tudta megtenni értünk, azt Ő megtette. Mi volt ez?

Elmondta nekünk, hogy valójában kicsoda Isten. Megtudtuk tőle, hogy mit tettünk Isten ellen és ezzel önmagunk ellen is. Megmutatta, hogyan lehet ezt jóvátenni, és hogyan kerülhetünk vissza Isten közelébe. Megtanított arra, sőt elénk élte, hogy milyen az az életet, amit elveszítettünk és visszanyerhetünk. Egészen más, mint az, amit Isten nélkül él valaki.

Azt olvassuk a Szentírásban, hogy Jézus tökéletes váltságot szerzett nekünk kínhalála és feltámadása által. Amikor mennybemenetele előtt számot adott az Atyának az elvégzett munkáról, jelenti, hogy senki sem veszett el azok közül, akiket reá bízott.

Talán a Zsidókhoz írt levélnek ez a rendkívül tömör mondata mutatja, hogy Jézus érettünk volt itt. "Egyetlen áldozatával örökre tökéletesekké tette a megszentelteket." (Zsid 10,14). Itt semminek nincs híja, egyetlen áldozat elég volt ehhez. Nem kell, és nem lehet megismételni. Örökre, egyszer és mindenkorra elvégezte azt, ami végett, ami célból jött. Tökéletesekké tette azokat, akik Őbenne hisznek, és ezek megszenteltek, mert az Ő szentségét adja nekik. Erre csak Jézus volt képes, egyedül az Ő áldozatát fogadta el a mindenható igazságos Isten érvényes elégtételként a mi bűneinkért. Egyedül az Ő áldozata elég a legelvetemültebb bűnös számára is bocsánatnak. De ez elég mindenkinek, minden benne hívőnek.Ámen.