De amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született a törvénynek alávetve, hogy a törvény alatt levőket megváltsa, hogy Isten fiaivá legyünk. (Gal 4,4-5)

A mai nap bibliai olvasmányai: Mt 2,13-18 -- Jn 1,6-8

Lelki útravaló a mai napra

December 30
Mária pedig mindezeket a dolgokat megőrizte, és forgatta a szívében. (Lk 2,19)

Isten nagyszerű szervező: pontosan időzíti az eseményeket. S ha az övéi rendszerint csak egy-egy lépést ismernek is, az események összefüggését utólag megvilágítja előttük.
Mária és József sem tudhatták előre, miért kellett a szülés előtti napokban hosszú, fárasztó útra kelniük. Érthetetlen lehetett az is, hogy a zsúfolt vendégfogadók egyikében sem szorítottak helyet a mindenórás fiatalasszonynak. Távoli rokonok közül sem esett meg senkinek a szíve rajtuk. Utolsó és egyetlen lehetőségként maradt "szülőágyként" az istálló szalmája, bölcsőként a jászol. Senki sem csodálkozna, ha mindezek miatt talán sóhajtoztak, netán elégedetlenkedtek volna.
Azután egyszerre a pásztorok tanúskodása meghozta a magyarázatot. Így most már minden érthető. Nem csupán az összeírás miatt kellett Betlehembe menniük. Tudtán kívül Isten akaratának engedelmeskedett Augustus csá szár a népszámlálás elrendelésével. De Isten rendezte azt is, hogy az istálló jászla legyen a kis Jézus fekhelye, így került közel az egyszülött Fiú mindenkihez, a legszegényebbekhez is. Mária pedig megerősödött hitében: a jászolban fekvő Gyermek az, akinek az angyal előre jelentette! A pásztorok minden szavát megfigyelte, azokat később is sokszor ismételgette, nem felejtette el, "szívében forgatta".
Az ember szíve hitének kincseskamrája. Gyűjtsünk hát össze minden áldott tapasztalatot: gyermekkorunk bibliai aranymondásait, a szószékekről meghallott és megértett evangéliumot, bűneinkből nyert feloldozást, tanúskodásra való indíttatást. A Krisztussal találkozás legkisebb mozzanatait is. Erre biztat Pál apostol: "A rád bízott drága kincset őrizd meg a [...] Szentlélek által." (2Tim 1,14) A tele kincseskamrából mindig jut másoknak is!
Áldottak, akiknek van miből adniuk, akik vigasztalni és erősíteni tudnak. Áldottak, mert "mint aranyalma ezüsttányéron, olyan a helyén mondott ige" (Péld 25,12).