A varázslás 9. rész

Az Ószövetségben: Isten megmutatta nekem, hogy minden alkalommal, amikor Ő valami hatalmasat készül cselekedni a népéért, akkor a Sátán ellenállása Istennel szemben természetfölötti okkult erőn keresztül nyilvánul meg. Ez a Sátán utolsó kísérlete, hogy Isten tervét keresztülhúzza. 2Mózes 7, 5-8. Mózest Isten elküldte, hogy szabadítsa meg Izraelt az ellenség kezéből és jeleket adott: az egyik volt a bot, amely kígyóvá változott a földön egy bizonyos ideig. Isten azt mondta: Menj el a fáraóhoz, s cselekedj így, s mondd, hogy Én küldtelek téged. Mózes bement a fáraóhoz, ledobta a botját a földre és a bot kígyóvá változott. Nagyon figyelemreméltó ami történt, érdemes ezen elgondolkozni. Mert mit tett a fáraó? Elküldött a varázslóiért, s elmondta nekik, hogy mit csinált Mózes. Erre a varázslók is ledobták az ő botjukat, és az is kígyóvá lett. De van ebben az igerészben egy szerencsés részlet: Mózes kígyója megette a varázslók kígyóit. Sokszor gondolok erre, amikor szellemi konfliktusban vagyok, s azt látom, hogy az ellenség ereje megnyilvánul. De Isten ereje sokkal nagyobb, s Isten kígyója megeszi az ellenség kígyóit. Vegyétek észre a lényeget: A varázslók meg tudták csinálni a természetfölötti jeleket a Sátán ereje által. S aztán azt mondta Isten Mózesnek: Tedd a következő jelet: változtasd vérré a vizeket. Nyújtsd ki a botodat a vizek fölé, s azok vérré válnak. S mit tett a fáraó? Azt mondta: küldjetek a varázslókért. Ezt cselekedte Mózes, ti mit tudnátok tenni? S ugyanazt tették, mint Mózes. A harmadik jelként Isten mondta Mózesnek, hívja fel a kígyókat, békákat Egyiptom minden folyóiból. S feljöttek a kígyók, békák, és elárasztották a fáraónak még az ágyát is, mindenét, s mindenfelé csak békák voltak. S a fáraó nem volt különösebben megdöbbenve, elküldött a varázslókért, s azt mondta: Ezt tette Mózes, ti mit tudtok tenni? S mondták: "Ugyanezt." És felhívták a békákat. A lényeg: a Sátán emberei sokszor utánozzák Isten természetfölötti jeleit. Azután Isten azt mondta Mózesnek: Nyújtsd ki a kezedet Egyiptom fölé, és tetvekké változik a por. Ezt is megtette Mózes. A fáraó is hívatta a varázslókat, megpróbálták azok is megcsinálni, de ez már nem ment. Mózes tehát az ellenség fölé kerekedett. S akkor azt mondták a varázslók a fáraónak: Ez Isten ujja! Ez olyan, amit mi nem tudunk megcsinálni. Fontos látnunk, hogy a Sátán utolsó kísérlete, amivel megpróbálta megakadályozni Izrael népének a szabadulását, a saját okkult, természetfölötti erejének a bevetése olt. Valamivel később, amikor Izrael úton volt, hogy bemenjen az ígéret földjére, Bálák, Moáb királya meg akarta ezt akadályozni, s mivel csatában nem tudta ezt elérni, egy mágushoz fordult. Bálám, aki jól ismert volt, elment Bálákhoz annak ellenére, hogy az Úr mondta neki, hogy ne menjen! (Neki volt kapcsolata Istennel, s ez egy nagyon érdekes momentum, ám most erre nem tudunk kitérni.) Bálám megkérdezte: Menjek, Uram? Az Úr azt mondta: Ne! Megüzente hát Báláknak, hogy nem mehet. Erre Bálák visszaüzent, hogy felemeli a honoráriumot, kétszer annyit fizet! Bálám azt mondta: Nem mehetek, de mégis érdekelni kezdte a pénz, s akkor megkérdezte Istent másodszor. (Ez a történet a 4Mózes 22,24-ben található.) Isten azt mondta: Ha küldenek érted, menj el velük. Nem jöttek, hogy hívják, de ő mégis elment. Aztán egy nagyon kedves jelenet jön. Egy angyal keresztbe áll az úton, a szamár megszólal, s azt mondja Bálámnak, hogy engedetlen és lázadó. Aztán elér Bálám a királyhoz, és ő azt kéri Bálámtól: Átkozd meg Izraelt!" Erre Bálám azt felelte: "Előre figyelmeztetlek Bálák, hogy semmit sem mondhatok, csak amit Isten mond nekem. S akkor a király kérte újra, hogy átkozza meg Izraelt, de amikor Bálám kinyitotta a száját, abból áldás jött ki. Bálák céljai tehát meghiúsultak Izraellel szemben. De látnunk kell, hogy az utolsó "fegyveres" nem földi volt, hanem okkult. Ámen!