Szeretettel köszöntelek a A Szent Biblia olvasói. közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
A Szent Biblia olvasói. vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a A Szent Biblia olvasói. közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
A Szent Biblia olvasói. vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a A Szent Biblia olvasói. közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
A Szent Biblia olvasói. vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a A Szent Biblia olvasói. közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
A Szent Biblia olvasói. vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Ezt a témát Batori Zoli indította 15 éve
Neha az elet ilyen teglakkal allit meg.Te hogyan reagalsz azokra?
Egy fiatal és sikeres vállalatvezető utazott egy kissé gyorsan az új Jaguarjában. Figyelte a gyerekeket a parkoló kocsik között és lelassított, amikor, úgy vélte, lát valamit, de mégsem. Az autója továbbment, senki sem bújt elő. Ehelyett egy tégla zúzódott szét a kocsi ajtaján!
Rátaposott a fékre és visszatolatott oda, ahol a követ dobták. A mérgesen kiszállt a kocsiból és megragadta a legközelebbi gyereket. Nekinyomta egy parkoló kocsinak és ráordított:
- Mi volt ez az egész? Mi a fenét csinálsz? Ez a tégla még sok pénzbe fog kerülni!
A fiatal srác védekezett.
- Kérem, uram... kérem, nagyon sajnálom, de nem tehettem mást, - mentegetődzött. - Azért dobtam a téglát, mert semmi más nem állította volna meg.
Aztán könnycseppek gördültek le az arcán, s egy pontra mutatott egy parkoló kocsi közelében.
- Ő a bátyám, -mondta - felborult az útpadkán, és kiesett a tolókocsiból, és én nem tudtam felsegíteni.
A zokogó fiú megkérdezte a megdöbbent vállalatvezetőt:
- Segítene visszatenni a tolókocsijába. Megsérült és nekem túl nehéz.
Az elindult és megpróbálta lenyelni a gyorsan növekvő gombócot a torkában. Sietve felemelte a mozgássérült fiút és visszasegítette a tolókocsiba. Aztán elővett egy vászonzsebkendőt, és beborogatta a friss horzsolásokat és a vágásokat. Tudta, hogy minden rendben lesz.
- Köszönöm, Isten áldja meg, - mondta hálásan a gyerek az idegennek.
A szavakon megrendülve a férfi még visszanézett a bátyját a járdán hazafelé toló fiúra. Hosszú és lassú út volt ez vissza a Jaguárhoz. A kár nagyon jelentős, de a sofőr nem javíttatta meg a behorpasztott ajtót. Meghagyta, hogy emlékeztesse őt:
- Ne repülj át az életen úgy, hogy valakinek egy téglához kelljen nyúlnia, hogy felhívja valamire a figyelmedet!
Isten a lekünkbe suttog és a szívünkhöz szól. Néha, mikor nincs időnk meghallani, egy téglát kell hogy felénkdobjon. Mi döntjük el, hogy figyelünk-e Rá, vagy nem!
Isten nem ígért fájdalom nélküli napokat, nevetést bánat nélkül, napsütést eső nélkül, de ígért erőt minden napra, vigsztalást a könnyekre, és világosságot az útra.
Hozzászólások eddig: 4
[Törölt felhasználó] üzente 15 éve
Igen...Erika,ez való igaz...az iráshoz és még más irások-más oldalakon olvasgattam,s befejezésül meghallgattam Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek versrészéletet, és teljesen padlóra kerültem...Nem szegény én..mégis azt érzem, a vers után és közben, hogy a lelkem előbb öregedett meg..sok oknál fogva..
s hiába néztem körbe...egyedül ..egyedül...- és tudom,hogy nem itt a helyem, ahol vagyok,s bármit tennék-nemlehet- nem enyém a lakás,csak megtürt vagyok..s nemsokára....hivatalosan hajléktalan is..Kár,hogy a válóperena biróság nem vesz semmit tekintetbe, -nem fog.... s vajon mi lesz? (( Ki kötelezi anyámat,hogy itt lakhassak, vagy majd a gyermekem? Ha már "otthonunk" benépesült? ((
Baráth Erika üzente 15 éve
A civilizált életmód jelzőt egyre gyakrabban elveszitjük az életben.Ezen a világon rengeteg "ÉN"-beteg élősködik.legszivesebben egyik ember átlépi,vagy durván szólva belerugna a másik emberbe.Nagyon tanulságos a soför viselkedése aki nemcsak hogy rosszul érezvén magát ,de segitett és legfontosabb ,
hogy nem elfelejteni akarta minnél elöbb hanem maradandóvá tette hogy "példa" legyen mások
számára.Az életbe az odafigyelés,másokkal való törödés nagyon-nagyon fontos nekünk is ,és az Úr is az életkönyvébe bejegyzi.Dicsőség Istennek.
[Törölt felhasználó] üzente 15 éve
örömmél látom,megjavult a horpadás... elolvasommég egyszer .....talán a "visszaesés " irást....
Köszönöm szépen az irást..../ irásokat..tanulságosak.
[Törölt felhasználó] üzente 15 éve
Nagyon tanulságos történet,csak megyünk ebben a rohanó világban és senkire semmire nem figyelünk.Pedig egy kis figyelmesség,de sok embernek jól esne.Egy elesettet felsegíteni egy vakot át vezetni éhezőnek kenyeret adni,de a legfontosabb egy mosollyal szeretetünket adni embertársainkkal öregekkel két szót váltani.Tedd előre mindig a szereteted.!!!
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Új hozzászólás